Milestone Institute

Apply now to a summer research programme in natural sciences

Call for applications

The Hungarian Friends for the Weizmann Institute and the Milestone Institute invites grade 11 and grade 12 students interested in natural sciences to apply to the Dr. Bessie F. Lawrence International Summer Science Institute (ISSI).

ISSI is a month-long programme hosted by the Davidson Institute, the education arm of the Weizmann Institute, which attracts outstanding students from all over the world since 1969. In the first three weeks of the programme students join one of the participating laboratories and work on a research project with Weizmann scientists, which matches their scientific experience and interest. The programme is concluded by a week of field trips and tours to introduce participants to the ecological and cultural diversity of Israel.

Funding

Each selected candidate will receive a full scholarship, which covers the participation fee of 5,100 USD.

More information on ISSI: http://davidson.weizmann.ac.il/en/programs/issi

Programme dates: July 4 to July 30, 2017.
Location: Weizmann Institute of Science, Rehovot, Israel

Projects are offered in the field of:

  • biochemistry
  • biology
  • chemistry
  • mathematical and computer sciences
  • and physics

For additional information regarding the focus of the different faculties please view the faculty’s website: http://www.weizmann.ac.il/pages/faculties-and-departments

Application deadline: March 26, 2017, 12pm. Shortlisted applicants will be invited for an interview, which will take place at the Milestone Institute (Budapest, Bajza u. 44.).

An open information session will be held on March 10, 5pm at the Milestone Institute. Please sign up for the facebook event if you are interested.

The selection committee consists of representatives of the Hungarian Friends for the Weizmann Institute of Science, the Lauder Javne Jewish Community School Budapest and the Milestone Institute.

Programme timeline
March 1 application opens
March 10, 17.00 information session (Milestone Institute, Budapest, Bajza u. 44)
March 22, 16.00 information session (Milestone Institute, Budapest, Bajza u. 44)​ - register here!
March 26 application deadline (including the reference)
March 29 shortlisting of applicants
April 5 interviews
April 7 final decision
July 4 - July 30 ISSI

Application requirements:
  1. Being a secondary school student currently in grade 11 or grade 12
  2. Having a strong scientific background, demonstrated through excellent school results in science subjects, science competition results and involvement/interest in scientific research beyond the classroom (extra research projects, summer programs, etc.)
  3. High proficiency in English
  4. Social skills: successful candidates should be able to work in teams and participate in social activities
  5. Physical fitness: candidates should be physically capable in field trips and hiking activities that are included in the programme

What you need to do to apply:

  1. Fill out the application form by March 26
  2. Upload academic transcripts (end of term 2015-2016, half-term 2016-2017) in the application form
  3. Prepare a short (200 words) personal statement and a short essay (200 words) based on the question provided in the application form. Add these to the relevant slots in the application form.
  4. Obtain an academic reference from a teacher, advisor, school principal, mentor or research supervisor, who knows you well. Send this form to your referee. Your reference also has to be submitted by March 26
  5. Keep yourself free for the interview day (April 5)

Lyons Scholarship for Milestone Students

The West London Synagogue (WLS) is delighted to grant scholarships to eligible students at the Milestone Institute in Budapest, Hungary, with the aim “to increase the number of Jewish children able to benefit from the Milestone Institute’s outstanding, internationally recognised education programme for Hungarians with high academic ability and strong leadership potential”.

Eligibility: recipients should

  • qualify for a place at the Institute, either though Milestone’s admission criteria or by continuing their studies as Milestone student
  • be attending or graduating from a secondary school as of September 2017
  • be from families unable to afford Milestone’s tuition fees without external support
  • be of Jewish heritage.
Definition and Verification of Jewish Status for Lyons Scholarship Eligibility Purposes
  1. Any child having at least one Jewish (paternal or maternal) grandparent, OR Converted Jewish status, AND
  2. Primacy (not exclusivity) of Judaism for the student, as his/ her faith, identity or experience.
Application procedure:
  1. Write a short essay (max 500 words) on how being Jewish has shaped your family, identity, lifestyle, or choices in the present and how you expect so in the future.
  2. Fill in this application form and attach your essay in Word or pdf.
    Essay deadline: 10.00am on the 25th of March
  3. Selected applicants will be called for a personal or online interview with Milestone staff 
    Interview date: 3rd April
  4. A small number of applications will be sent to the donor organisation for a final confirmation of the selection.
    Final decision due: mid-April
An initial meeting with the West London Synagogue representatives for interested applicants will be held on the 10th of February at 3.30pm at Milestone Institute in Budapest. This will be an excellent opportunity for applicants to ask any questions of the donor organisation regarding the scholarship. If you wish to attend, please sign up here.

Interjú Vámi Tamással

Négy természettudós ült az asztalnál: a Nobel-díjas Daniel Shechtman, a Nobel-díjas Carl Wieman, a Nobel-díjas Brian P. Schmidt és az alig 23 éves kutató, Vámi Tamás. Beszélgettek, néha vitatkoztak a természettudomány-oktatás jövőjéről, miközben jelenlegi és minden bizonnyal leendő Nobel-díjasok hallgatták őket. Az immáron 66. alkalommal megrendezett Lindau-i Találkozó célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a kiválasztott fiatal tudósokat és a Nobel-díjasokat. Interjú Vámi Tamással, a Milestone Intézet tanárával és mentorával, aki egyedüli magyarként volt ott a találkozón.

Hány magyar jelentkező közül, és miért pont téged választottak ki, hogy részt vehetsz a találkozón?

Az nem volt nyilvános, hogy hányan jelentkeztek itthonról, de biztosan nem én voltam egyedül.
Több oka lehet, hogy mellettem döntöttek. Az egyik, hogy a CERN ( Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) magyarországi tagintézményének, a Wigner Intézetnek vagyok a munkatársa. Itt a csoportom nagyenergiás fizikával foglalkozik.

Ez mit jelent?

A genfi Nagy Hadronütköztető segítségével fénysebességhez közeli gyorsaságra gyorsítunk részecskéket, az így felpörgetett protonokat pedig folyamatosan ütköztetjük egymással. Azt szoktuk mondani, hogy ilyenkor tulajdonképpen minden megtörténik, ami a fizikában lehetséges..

Például elhívnak egy Nobel-díjas találkozóra..

Ezek szerint igen. Az ajánlólevelemet az MTA részecskefizikai bizottságának elnöke írta, ezen felül persze bekérték a kutatási eredményeimet, a motivációimat és fontos volt, hogy jól beszélek angolul. És valószínűleg értékelték, hogy csak 23 vagyok.

Amivel a világ minden pontjáról érkező fiatal kutatók között is a legfiatalabbak között voltál, a felső korhatár ugyanis 35 év volt. Mégis, azon túl, hogy mehettél, egyszer csak jött a felkérés, hogy a meghívottak közül egyedüliként vegyél részt egy panelbeszélgetésen, amin rajtad kívül csak Nobel-díjasok lesznek. Miért épp te?

Mivel a mostani Lindau-i Találkozó záróceremóniájának témája kiemelt az oktatás jövője volt, ezért sokat számíthatott a Milestone, vagyis hogy a tudást nemcsak megszerzem, de át is adom. Illetve két évig a Magyar Fizikushallgatók Egyesületének elnöke voltam. Szóval van oktatási tapasztatalatom, középiskolásokkal foglalkozom és képviseltem hallgatókat

Felmerült benned, hogy nem mered elvállalni?

Egy pillanatra sem.

A te panelbeszélgetésedre az egy hetes találkozó végén került sor, és mindjárt visszatérünk rá, de addig mi volt a menetrend?

Minden nap voltak előadások, a tudósok meséltek a kutatási területükről, hogy mit értek el és miért kapták a Nobel-díjat. Ezeken mind a 300 fiatal kutató ott volt. De közben voltak szűkebb körű beszélgetések is egy-egy választott professzorral. Én például a második napon Klaus Von Klitzinget választottam, akinek amúgy az volt a heppje, hogy ott helyben mutogatta a Nobel-díját. A beszélgetés alatt is a kezembe nyomta, majd este a vacsoránál is. Azt hiszem én vagyok az egyedüli, aki egy nap kétszer kapott Nobel-díjat.

Milyen volt Nobel-díjat tapintani?

Sokkal nehezebb volt, mint vártam. Amúgy talán furán hangzik, de küllemre semmi extra. Egy érme.

Melyik volt a legemlékezetesebb beszélgetés?

Találkoztam például Roy Glauberrel, az utolsó élő fizikussal, aki részt vett a Manhattan-projektben, vagyis az atombomba kifejlesztésében. Glauber akkor 18 éves volt, most 91. Mesélt Teller Edéről, akiről már akkor is tudták, hogy nagyon nagy koponya, viszont emberileg állítólag elég szeszélyes volt. Szeretett volna csoportvezető lenni az atomkutatásokban, de ezt megtagadták tőle, amire ő felállt és otthagyta a projektet. Erre Oppenheimer, a projekt igazgatója kitalálta, hogy úgy csábítja vissza Tellert, hogy neki adja a hidrogénbomba projektjét. Így lett Teller Ede a hidrogénbomba atyja.

Mesélj a panelbeszélgetésedről. Kikkel ültél az asztal körül és miről volt szó?

Három Nobel-díjassal beszélgettünk, Daniel Shechtmannal, Carl Wiemannal és Brian P. Schmidt-tel. Szépen összeillettünk, mert Shechtman ovisoknak tanít fizikát, Schmidt online oktatással foglalkozik, Wieman pedig oktatáskutató. A Milestone miatt én voltam a középiskolások szakértője. Nagyjából másfél órás volt a beszélgetés. Volt vita is, mert Shechtman azt mondta, hogy a fizikaoktatásnál szét kellene szedni a fiúkat és a lányokat, szerinte ugyanis így a lányok leköröznék a fiúkat. De Wiemannal például nagyon egyetértettünk abban, hogy az oktatás lényege az lenne, hogy a diáknak sok feladatot, olvasnivalót adj otthonra, a kontaktórák pedig az otthon felmerülő kérdések megbeszéléséről szóljanak. Pont, ahogy itt a Milestone-ban csináljuk. Amikor hazajöttem, mondtam is itt a Milestone-ban, hogy dicséretet kaptunk egy Nobel-díjastól.

És amúgy melyik tudóssal beszélgettél a legtöbbet?

Arthur McDonald-dal.

Miről?

Van, hogy a Nobel-díjat nem egy személynek, hanem egy kutatócsoportnak kellene kapnia. De ilyenkor annak adják, aki a csoportot vezeti. Az érdekelt, hogy hogyan lehet egy kutatócsoportból így kiemelkedni.

Miért?

Mert a Lindau-i Találkozón csak egyszer vehetsz részt fiatal kutatóként, legközelebb már csak Nobel-díjasként. Én pedig szeretnék visszamenni még egyszer.

Szavazz a Milestone-ra!

A Milestone Intézet kreatív projektként jelölésre került az idei Highlights of Hungary-n. Támogass minket és add le szavazatodat január 29-ig a Milestone-ra a Highlights of Hungary hivatalos oldalán! Az egész csak egy kattintás; Laikák, előre!

Miért tanuljunk nyelvészetet?

kalmanlaszlo copy

2016/10/24: A világnak nincsen szüksége nyelvészek hadára. A legtöbb nyelvész (leszámítva azokat akik oktatásban, illetve kutatásban dolgoznak) az informatikai iparban dolgozik, mivel a nyelvvel kapcsolatban álló fejlesztések (pl.: beszéd felismerése és szintézise, dokumentumok osztályozása, gépi fordítás) mind és mind fontosabbá válnak. A nyelv maga egy hihetetlenül összetett készség, és képtelenség lenne ilyen feladatokat kezelni anélkül, hogy tudnánk hogyan épülnek fel az alrendszerei vagy, hogyan működik a mechanizmusa. Ez az amiről az általános nyelvészet szól, és a számítógépes nyelvészet ezt a tudást próbálja beágyazni informatikai alkalmazásokra.


Ugyanakkor még mindig nem teljesen tudjuk, hogy ez az összetett rendszer miként van beágyazva az elménkbe, és hogyan teszünk szert a képességre, hogy beszéljünk és megértsünk. A pszicho-, és neuronyelvészek azon vannak, hogy jobban megértsék és felfedjék a test mentális és idegi mechanikáját, melyek a nyelvi készségek alapjául szolgálnak.

Felvetődik, hogy habár az emberi nyelvek nagyban különböznek egymástól, felépítésükben és mechanikájukban mégis sok a közös, mivel ugyanazt a célt szolgálják, és mivel a beszélők elméje ugyanolyan. Így a nyelvészet lényegében az összes emberi nyelvben fellelhető közös nyelvi struktúrák és mechanizmusok megértéséről szól.

Mindazonáltal megannyi nyelvész van, akik bizonyos nyelveket tanulmányoznak (vagy nyelvcsaládokat, illetve egymással kapcsolatban álló nyelveket). Az ő munkájuk létfontosságú azok számára akiknek az a célja, hogy általánosságban átlássák a nyelvi struktúrákat, mivel önmagában senki sem képes arra, hogy felfedezze és megismerje a részleteit nyelvek ezreinek. Például, ha felfedezel egy érdekes részletet a magyar nyelv felépítésében, vagy egy érdekes folyamatot annak történelmében az hasznos lehet más nyelvészek számára is, mert még akkor is tartalmazhat érdekes párhuzamokat (érdekes különbségekkel) más nyelvekhez viszonyítva, ha egyedi.

Végezetül, a nyelv, mint fő kommunikációs eszközünk számos tevékenységben szerepet játszik, melyek sokkal hatékonyabban végrehajthatóak ha ismerjük hogyan működik a nyelv. Például az irodalom, a fililógia (i.e.: általában vett írott kultúra) vagy a hirdetések nagyban alapszanak a nyelvek nyújtotta eszközökön. Szóval ne legyünk meglepődve, ha sok iskola és egyetem kíván jártasságot a nyelvészetben, ilyesfajta szakokhoz. Ezt általában kurzusokkal vagy a nyelvészeti készségeket tesztelve lehet teljesíteni a felvételi eljárás alatt. A jó hír az, hogy nyelvészeti problémákat megoldani nagyszerű szórakozás, olyan, mintha logikai problémákat oldanánk meg, leszámítva, hogy ezek könnyebbek, ha tudjuk hogy általánosságban hogy működnek a nyelvek.

Bővebben...