Mentorálás

Print

A mentorálás központi szerepet tölt be a Milestone Intézet oktatási programjában. A mentor minden évfolyamban egyénileg foglalkozik a diákjaival – támogatja a diák intellektuális fejlődését, segíti a témaválasztását, motiválja és lelki támaszt nyújt neki. A diák érdekeit képviseli és átsegíti a nehéz döntéseken. A mentor gyakran annak a tudományterületnek a szakértője, amely iránt a diák érdeklődik, illetve amely a személyes fejlődése szempontjából releváns. Tisztában van azzal, hogy a diák milyen lehetőségekkel rendelkezik az adott évfolyamban és mit kell tennie, hogy a saját választott útján kiválóan teljesítsen.

A találkozók során a mentor az Intézet programjának minden pontján segíti és támogatja a diákot, legyen szó modulokról, diáktársaságokról, egyetemválasztásról, csereprogramokról, konferenciákon és versenyeken való részvételről. A mentor úgy szövi össze a program különböző szálait, hogy a diák a lehető legtöbbet kapjon a Milestone élményéből.

Módszer

A mentorálás lényege, hogy személyre szabott, érdeklődésüknek megfelelő oktatást nyújtson a diákoknak. A mentori találkozó általában a diák és a mentor közötti beszélgetés, melynek során a felek egy adott témát vitatnak meg. A beszélgetések során a diák különféle készségeket sajátít el és számos témán gondolkodik el – legfőképpen pedig megtanulja felülvizsgálni a saját elképzeléseit, így intellektuális fejlődésen megy keresztül.

A mentorálás az önálló tanulás folyamatára épül: a diák a mentor által kitűzött feladatok elvégzésével készül a találkozóra. A mentor azzal segíti a diákot az önálló kutatás és tudásszerzés folyamatában, hogy megtanítja az alapokra, illetve egyre nehezebb feladatokat ad a diáknak, annak teljesítményétől függően. Előfordul, hogy egy találkozót teljes mértékben egy személyes probléma megbeszélésének szentelnek, máskor egy nehezebb szöveget vagy kutatási tervet vitatnak meg, prezentációra gyakorolnak, vagy közösen végiggondolják a diák jelentkezését egy adott intézménybe vagy programra.

A mentorálás alapelve, hogy a találkozót a diák ne kívülről rákényszerített kötelességnek tekintse, hanem a saját motivációja és céljai által megszabott feladatnak. A játékosság és az identitásformálás ezért a mentoráláson alapuló oktatás szerves része. Szimulált élethelyzeteken keresztül – például megkérdezzük a diákokat, milyen szakpolitikai döntéseket hoznának, hogyan terveznének meg egy kutatást, hogyan szerveznének meg egy kiállítást vagy hogyan oldanának meg egy problémát kreatív módon –, igyekszünk eloszlatni a „kötelesség” érzetét bennünk, hogy annak helyét a játékosság vegye át. Szilárdan hiszünk abban, hogy a játékos környezet olyan valós társadalmi helyzeteket modelleznek, ahol a diákok többféle nézőpontból is képesek lesznek látni a dolgokat és ezáltal megjön a kísérletező kedvük; ahol egyszerre lehet jelen a kreativitás és a komolyság, ami a játékokat jellemzi és ahol a hibákat többre értékelik, mint a sikert, hiszen a hibákból többet lehet tanulni. A mentorok ebben az értelemben szeretnék az oktatást gondolatok játékává változtatni – hogy a diákok önértéknek tekintsék a tudásszerzést.

Útmutató a mentoráláshoz

A mentorálás áttekintése:

  • Mentori találkozók száma egy tanulmányi évben: 12
  • Mentori találkozók száma egy trimeszterben: 4-8
  • Mentori találkozók időtartama: 30-60 perc
  • Felkészülés a mentori találkozóra: heti 1-4 óra
  • Feladatok: a feladatokat a mentor mindig a találkozó során beszéli meg a diákkal, és emailben küldi el neki

Személyes és Skype-on folytatott mentorálás

A nem Budapesten lakó, illetve indokoltan távol levő diákok lehetőséget kaphatnak, hogy Skype-on keresztül tartsák a kapcsolatot mentoraikkal. Ezektől a kivételektől eltekintve a mentorálás mindig az Intézetben történik. A Skype-on folytatott beszélgetés időpontjában legalább két nappal a mentorálás előtt meg kell állapodni.

Találkozás lemondása, késés, feladatokkal való elmaradás

A megfelelő kommunikáció és az előzetes egyeztetés kulcsfontosságú összetevője mentor és diák kapcsolatának. A találkozás lemondása, illetve a feladatokkal való elmaradás csak indokolt esetben fogadható el. Ha a diák nem tud részt venni a találkozón, vagy nem tudja elkészíteni a feladatát, a megbeszélt időpont előtt két nappal értesítenie kell a mentorát. Ez alól csak váratlan esetekben lehet kivételt tenni. Az indokolatlan vagy későn bejelentett késés, hiányzás, illetve a feladatok elmulasztása vagy hiányos elkészítése fegyelmi következményeket von maga után.

Segítségkérés

A mentor az első, akihez a diák segítségért fordulhat. A mentor feladatának fontos része, hogy bármilyen probléma esetén a diák érdekeit képviselje. Akár későn beadott vagy elmulasztott feladatról, akár hiányzásról vagy más személyes ügyről van szó, a diáknak a mentorhoz kell fordulnia. Ha a mentor nem tud segíteni, a programvezetőhöz kell fordulnia.

A mentor kiválasztása

Az évfolyam programvezetője felelős a mentor kiválasztásáért. E folyamat során összetett szempontrendszert alkalmazunk. Figyelembe vesszük

  • A diák tantárgyi érdeklődését
  • A diák általános teljesítményét és képességeit
  • A diák személyiségét
  • A diák ambícióit és motivációját

A mentorválasztás a nyári trimeszter második és harmadik hetében történik. Kivételes esetben hosszabb időt is igénybe vehet a legmegfelelőbb mentor kiválasztása.

Mentorváltás

Néha mentorváltásra kerül sor, melyet az Intézet és a diák is kezdeményezhet. Előbbi esetben a következők lehetnek a mentorváltás okai:

  • Egészségügyi okok (a mentor elhúzódó betegsége)
  • Szakmai okok (pl. a mentor hosszabb kutatói szabadságra megy)
  • Fegyelmi okok (a diák 2. szintű fegyelmi vétségeket követett el, vagy a mentor nem kíván együtt dolgozni a diákkal)
  • Érdeklődési kör megváltozása (ha a diák érdeklődése gyökeresen megváltozott és az új érdeklődési terület nem tartozik a mentor kompetenciái közé)

A fenti esetekben az évfolyam programvezetője felelős az új mentor kiválasztásáért. A diák a következő okokból kezdeményezheti a mentorváltást:

  • Személyes okok (a diák és a mentor személyisége nincs összhangban, esetleg elhúzódó és feloldhatatlan konfliktus van kettőjük között)
  • Tanulmányi okok (a diák úgy érzi, hogy nem kap kellő tudományos inspirációt a mentortól)
  • Szakmai okok (a diák úgy érzi, hogy nem azt kapja a mentortól, amire az elvárásai alapján számított, akár a feladatok, akár a visszajelzés vagy a találkozók tekintetében)

Ezekben az esetekben a diák új mentort kérhet az évfolyam programvezetőjétől. A diáknak meg kell indokolnia a kérését, továbbá nyitottnak kell lennie az alternatív megoldásokra, pl. hogy beszélje meg a problémáját a jelenlegi mentorával vagy fogadja el az évfolyam programvezetőjének közvetítését a mentor és őközötte. A mentorváltással kapcsolatban az évfolyam programvezetőjének a kezében van a döntés, amely a kérés indokoltságától függ.

Orientáció

Az orientáció célja, hogy a Milestone diákjai rátaláljanak az útjukra. Ehhez az igen összetett feladathoz az Intézet tanárai és munkatársai különféle módszerekkel közelítenek. Az orientációs folyamat során azt az alapelvet tartjuk szem előtt, hogy a diák a gyakorlatból tanul a legjobban és akkor tud rátalálni az útjára, ha minél több területen kipróbálja magát, jelentős tudományos és gyakorlati tapasztalatra tesz szert, és alaposan végiggondolja közben szerzett tapasztalatait. Az orientáció tehát nem korlátozódik a mentorálásra, hanem a Milestone-ban átélhető tanulási élmény minden szintjén jelen van. A modulok betekintést nyújtanak a különféle tudományterületek szépségébe és nehézségeibe; a diáktársaságokban való részvétel, az önkénteskedés és a munkatapasztalat pedig a különféle szakmákkal, feladatokkal és munkahelyi környezetekkel ismertetik meg a diákokat. A mentorok mindeközben folyamatosan segítik diákjukat az útkeresésben. A tanácsadás során gyakran szembemegyünk a sokat hangoztatott társadalmi mítoszokkal, amelyek bizonytalanságot keltenek a diákban a jövőbeli munkavállalási esélyeivel kapcsolatban és inkább arra törekszünk, hogy minden diák kibontakoztathassa a képességeit.

Az orientáció a következő elveken alapul:

  • A diák legyen tisztában a választási lehetőségekkel, ismerje a szóba jövő szakokat és szakkombinációkat
  • Több szakról/tudományágról is legyenek tudományos és szakmai tapasztalatai
  • Legyenek speciális érdeklődési területei, illetve olyan témák, amelyek különösen foglalkoztatják
  • Olyan szako(ka)t/tárgya(ka)t válasszon, amely(ek)ben van esélye arra, hogy kiválóan teljesítsen
  • Reálisan ítélje meg az esélyeit, legyen tisztában a képességeivel és a tudásával
  • Olyan utat válasszon, amelyet a szülei és a tanárai (vagy más fontos döntéshozók) támogatnak
  • A diák legyen tisztában a szak- és egyetemválasztásban rejlő esetleges kockázatokkal, a választott program versenyképességével, továbbá azzal, hogy ez hogyan befolyásolja a felvételi esélyeit

Tutorálás

A tutorálás célja ugyanaz, mint a mentori találkozóé, azzal a különbséggel, hogy itt a mentor három diákkal találkozik egyszerre. A tutorálás kiváló alkalom arra, hogy a diákok együtt gondolkodjanak el egy problémán, illetve tudományos vitát folytassanak, vagy együtt oldjanak meg egy feladatot, más nézőpontokkal is megismerkedve.

 

Kapcsolódó tartalom